- 1 kg lecsópaprika
- 2 db paradicsom
- 1 db bogyiszlói (csípős) paprika
- 2 fej vöröshagyma
- 30 dkg csípős csévi kolbász
- 1 púpos kk pirospaprika
- 1/2 dl olaj
- víz
- só
A lecsót is a kedvenc wokomban szoktam elkészíteni, hiába, már csak ilyen ragaszkodós típus vagyok, legalábbis wok ügyben. Egy kis olaj a wok aljára, hogy tudjon min csúszkálni a hagyma, és aztán a két fej hagymát apróra fölszeletelem. A legtöbben ennél a pontnál sírnak a hagyma illó gőzei miatt, de nekem nyújt némi védelmet az olvasószemüvegem. A hagymát beleszórom az edénybe, lefedem, és kis lángon – ami jelen esetben hármas fokozat az indukciós lapon –, fonnyasztani kezdem.
A míg a hagyma fő és pirul, addig fölvágom a paradicsomot és a paprikát. Nem szabad kihagyni azt az egy darab csípőset sem, mert attól nem lesz még csípős a lecsó, de igazi, jó ízzel áldja meg. Amikor kész a hagyma, amolyan üveges, meg helyenként kicsit pirult is talán, beleszórom a pirospaprikát, megkeverem, és még mielőtt a paprika leégne, nyakon öntöm a szeletelt paprikával és paradicsommal. Kell úgy két pohár víz is bele, hogy éppen ne lepje el a paprikát, majd egy kis só, és mehet rá a fedő. Közepes lángon, enyhén rotyoghat tovább.
Fél, háromnegyed órát biztosan nem kell vele törődni, hadd legyen csak jó puha, főjön össze rendesen!
Amikor már csökken a vízszint, de még elég leves a látvány, és már ízre is jó, akkor szoktam belekarikázni a csípős kolbászt. Onnantól fedő nélkül hagyom, és egyszer-egyszer megkavarom.
Lassacskán elfő a leve, és csak az egyre sűrülő zaftja marad. Ízlése válogatja, ki mennyire szereti hígan, és például akkor érzem a legjobbnak, ha csak annyi szaft marad, ami a pár tunkoláshoz elég, de evés közben nem csorog és fröcsköl.
Ha kész, előfordul, hogy dúsítás céljából virslit teszünk bele, máskor tojással, rizzsel esszük, nekem a kolbász is elég. A variációk száma végtelen.
Elkészítési idő: 60 perc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése